A szélfelőli szigetek (Winward Islands)       Martinique Saint Lucia Saint Vincent és a Grenadine szigetek Grenada     Martinique         Franciaország zászlója Martinique zászlója   A szigetet feltehetőleg Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1502-ben, a helyi lakosok Madinina-nak nevezték el, ebből keletkezett mai neve. Gyarmatosítása 1635-ben kezdődött, amikor a franciák vették birtokba, és cukornád termesztésre rendezkedtek be Afrikából hozott rabszolgákkal. A rövid ideig tartó brit uralom kivételével francia gyarmat volt, 1946. március 19-én Franciaország tengerentúli megyéje lett. Területének 2/3-át egy regionális természetvédelmi park borítja. A Montagne Pelée hegy lábánál, mely egy 1397m magas működő vulkán, található az óriás gumicserjékből és bambuszokból álló csodálatos érintetlen erdő. A Pelée-hegy nem csak erről nevezetes. 1902-ben az addig szunnyadó vulkán kitört és a lezúduló 800 fokos ún. perzselő felhő (nuée ardente) teljesen elpusztította a Saint Pierre nevű városa mintegy 30.000 lakosát. Egyetlen túlélője volt a katasztrófának egy vastag falú börtönben raboskodó férfi. A vulkán legutóbb 1929-ben mutatott aktivitást. Martinique fővárosába (Fort-de-France-ba) fogunk érkezni, a Lamentin repülőtérre. Főidényben, (ez decembertől májusig tart) naponta több járat érkezik Párizsból és indul is vissza. Innan autópálya visz a sziget déli csücskében lévő Le Marin marinába, itt vár minket a hajónk. Itt fogunk behajózni, bevásárolni és felszerelkezni az útra.       Saint Lucia         St Lucia egy olyan sziget, amiről a karibi térségbe utazók álmodnak: egy kis, buja trópusi ékkő, ami még mindig alig ismert. A keleti karibi-lánc tagja, Martinique és St. Vincent között, Barbadostól északra. A sziget alakja mangóra vagy avokádóra hasonlít. A keleti partokat az Atlanti-óceán mossa, míg a nyugati oldal szépségét a Karib-tengernek köszönheti. St Lucia jóval a gyarmatosítások előtt is lakott terület volt. Saint Lucia adja a világon az egy főre eső legtöbb Nobel-díjast. Két díjazott származik a szigetről: Sir Arthur Lewis, aki 1979-ben nyert közgazdasági Nobel-emlékdíjat, és Derek Walcott, aki 1992-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Érdekesség, hogy a szigetállam mind a frankofon országok, mind a Brit Nemzetközösség tagja is. A sziget észak-nyugati végén található Rodney Bay, az egyik legnagyobb karibi vitorlás kikötő, amelyet természetesen meglátogatunk majd. Arról is nevezetes, hogy ez a végállomása az évenkét megrendezett óceán-átkelő versenynek, az ARC-nek (Atlantic Rally for Cruisers). Csak mellékesen, 2009-ben magam is átkeltem az óceánon, és eljutottam többek között Saint Lucia-ra, a fényképes beszámoló itt látható. A sziget Karib-tengeri partának közepetáján, a főváros Castries-től délebbre található a karibi térség legszebb kikötőjének tartott Marigot Bay. Terveink szerint itt majd autót bérlünk és megnézzük a Sulphur Spring-nek nevezett, utóvulkános tevékenységéről híres területet. Délebbre, ugyancsak a nyugati paron található a sziget jelképének tartott két Piton-hegy, még az ország zászjaján is ennek stilizált képe található. Nem mellesleg az UNESCO által jegyzett világörökség része. A két hegycsúcs közötti öböl egyszerűen mesés, ide leginkább csak hajóval lehet eljutni.         Saint Vincent         A szigetet a benszülöttek ellenállása és a franciákkal való háborúskodás miatt csak 1789-ben nyilvánították angol koronagyarmattá, majd 1885 és 1956 között a Szél felőli szigetek (Windward Islands) nevű brit gyarmat része. 1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció tagja volt, majd 1969-ben Nagy-Britannia társult állama lett. Függetlenségét 1979. október 27-én kiáltották ki. A sziget vulkanikus eredetű, a Soufriere vulkán évszázadonként ki szokott törni. Legutóbb 1979-ben mutatott aktivitást, de a karibi szigetív egy törésvonal-menti vulkánosságának bizonyítéka, hogy 1902-ben csupán órákkal a Martinique-i Peleé vulkán kitörése előtt lépett működésbe, másfél ezer ember halálát okozva. Érdekesség, hogy a karib térségben több vulkánt is Soufriere-nek hívnak (franciául kén- kirakódás), így Montserrat-on és Guadeloupe-n is. Wallilabou Bay egy tüneményes kis öböl St. Vincenten. Az ember alig ér a kikötő bejáratához, máris megjelennek csónakokban az árusok, akik halat, zöldséget, gyümölcsöt és mindenféle saját készítésű bizsut árulnak. Az öbölben láthatók a "Karib tenger kalózai" film díszletei, itt forgatták az elhíresült film egyes jeleneteit. Az egyik árus azzal büszkélkedett, hogy statisztált a filmben Jack Sparrow kapitány, alias Johnny Depp oldalán. A díszletek ugyan már szétesőben vannak, de az ideérkezőket körbelengi a kalózvilág feelingje.         Grenadine szigetek         A Grenadines-szigetek Saint Vincenttől délre, egészen Greanadáig húzódnak. Többségük St. Vincenthez tartoznak, a legdélebbi, ide tartozó sziget a Petit Saint Vincent, az ettől délebbre lévő szigetek, így Petit Martinique és Carriacou már Granada része. A nagy szigetek mind lakottak, de léteznek apróbbak és korall-zátonyok is, amelyeken nincs állandó lakosság. Néhány szigetet gazdagék megvették, így kvázi-magántulajdonban vannak. A nagyobb szigeteket, mint pl. Bequia, Mustique vagy Union Island kisebb repülővel is elérhetők, de a többiek csupán hajóval közelíthetők meg, így szerencsére a túrista-áradat még megkímélte őket. Ha az ember igazi karibi feelingre vágyik, itt a helye. Bequia a Grenadines szigetcsoport legnagyobb, vulkáni eredetű tagja, több mint 6000 lakossal. Ide már akár autóval is el lehetne jutni, mert az Admiralty Bay-ban lévő Port Elizabeth egyben kompkikötő is. Tobago Cay öt kis korallsziget, amelyet a Horseshoe Reef (Lópatkó zátony) és a World's End Reef (Világvége zátony) vesz körül, csodás látvány de a zátonyok miatt elég bonyolult behajózni. A hajók csak horgonyon, vagy bóján állnak, bocival lehet kimenni a partra, vagy úszva. Union Island mindösszesen 17 négyzetkilométer, két kis falucskával és alig 2000 lakossal. Itt mindenki eladni akar, csak boltocskákat és kocsmácskákat láttunk az általunk meglátogatott Clifton Village-ben, ami közvetlenül a szigeten található kis repülőtér mellett fekszik.         Grenada         Grenada feljegyzett történelme 1498-ban kezdődik, amikor Kolumbusz először látta meg a szigetet. Akkoriban a szigeten karib indiánok éltek. A spanyolok nem létesítettek itt állandó telepet. Később az angolok első letelepedési kísérlete is kudarcba fulladt, de 1650 körül a franciák legyőzték a karibokat, és meghódították Grenadát. Az 1763-as párizsi béke után került a gyarmat brit birtokba. Egy évszázaddal később, 1877-ben lett koronagyarmat, egészen 1974-ig, amikor elnyerte függetlenségét, de a Brit Nemzet- közösség része maradt. 1983-ban a politikai instabilitásra és a kubai jelenlétre hivatkozva a szigetet megszállták az Amerikai Egyesült Államok és a csatlós "Kelet-Karibi Véderő" (Eastern Caribbean Defence Force) fegyveres erői és néhány napon belül visszahelyezték hatalomba a Népi Forradalmi Hadsereg uralma előtti kormányt és visszaállították a korábbi alkotmányt. Grenada-t Fűszer szigetnek is hívják, mivel ez az ország a vezető néhány fűszer termelé- sében. Fahéj, szegfűszeg, gyömbér, szerecsendió, citrusok héja, vad kávé a helyiek által nagyon kedvelt fűszerek, továbbá fontos exportcikkek.