bavaria50
elöljáró szó magamról filmográfia naplók hajózni jó! az Óceán
    rólam írták      
     
       

Távoktatási (on- és off-line) tananyag fejlesztés
megvalósíthatósági tanulmány

       
  Oktatási szükségletanalízis
    Minden tananyag fejlesztésének kezdete az oktatási szükséglet-analízis. Pontosan tudnunk kell, hogy kik tartoznak a célzott tanulói körbe, milyen motivációval kezdték el az adott kurzust, milyen elvárásaik vannak a képzéssel kapcsolatban, milyenek a tanulási szokásaik, illetve milyen körülmények között fogják használni az adott tananyagot, és nem utolsó sorban milyen előképzettséggel rendelkeznek?
A felsorolt kérdésekre még azelőtt választ kell adnunk, mielőtt elkezdenénk a tervezést. A legtöbbre a tananyag megrendelője is megadhatja a választ, de néhányra érdemes véleménykutatást végezni, így pontosan "belőhető" a tananyag közelítésmódja, stílusa, tartalma, a tesztek és gyakorlatok ütemezése, és nem utolsó sorban a hallgatók számára biztosított segítségek és kommunikációs lehetőségek.
Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az oktatási szükségletanalízis vezethet olyan eredményre is, hogy a tervezett (prekoncepcionált) oktatási médium nem alkalmas a hatékony ismeret-átadásra, ez esetben módosítani kell az eredeti elképzelést.
Csak megjegyzem, hogy eddigi praxisunkban, sok esetben az éppen divatos médiumok használatát igényelték a tananyagot megrendelők, már csak ezért is érdemes az oktatási szükséglet-analízis eredményeire támaszkodni.
       
  Használható technológiák
    Teljesen nyilvánvaló, hogy nagyszámú hallgatóság számára stenderd és magas színvonalú képzés csak a legmodernebb, digitális hordozón megvalósuló tananyaggal lehet eredményes (már amennyiben az adott tananyag egyáltalán alkalmas arra, hogy ezt a médiumot használják, lásd az oktatási szükséglet­analízist).
Ezen technológiák közül a publikus és lokális hálózatokra alapozott távoktatás a leghatékonyabb, ezzel a médiummal valósítható meg a hallgatók folyamatos tutori támogatása, csakúgy mint a tananyagok és a kapcsolódó tesztek folyamatos frissítése, upgradelése.
Ugyanakkor számos olyan tananyagelem használta válhat szükségessé, amelyek mérete ma még nem igazán teszi lehetővé az on-line médium valósidejű használatát, itt alapvetően a jó minőségű, teljes­képernyős videóanyagokra és a bonyolultabb szimulációs programokra gondolunk. Ezek használta sok esetben elkerülhetetlen, ezért születtek meg azok a hibrid eljárások , amelyek segítségével áthidalható a publikus hálózatok jelenlegi (és valószínűleg még jó néhány évig fennmaradó) sávszélességi problémája. Eszerint a tananyagban szereplő, nem gyakran változó tartalmú, nagyméretű fájlokat, alapvetően a videókat és szimulációkat DVD-lemezen tesszük elérhetővé. A hálózaton lévő tananyag szervesen kapcsolódik a lokális lemezen tárolt információkhoz, és amennyiben a hallgató rendelkezik az adott lemezzel és azt a számítógépe meghajtójába helyezi, szinte észrevétlenül használja mindkét hordozón lévő tananyagrészeket. Ennek a rendszernek további előnye, hogy értelemszerűen csak a regisztrált hallgatók juthatnak hozzá a teljes tananyaghoz, az adatvédelem így gyakorlatilag 100%-os. Minden nem regisztrált érdeklődő viszont teljeskörű betekintést kaphat a tananyagról, a hálózaton lévő anyag, mint részletes demo működik. Ez utóbbi PR szempontból is jelentős lehet.
   
  Szabványok és keretrendszerek
    Az idők folyamán keletkezett WEB-tananyagok egyedi fejlesztésűek voltak, csak a saját fejlesztői környezetében futottak, nem voltak egységes rendszerbe szervezhetőek. Sőt, legtöbbször az azonos eszközökkel előállított tananyagok sem voltak kompatibilisek egymással. Szükségessé vált a tananyagok elemeinek, és folyamatainak szabványosítása.
Mi az, amit a szabványosítás eredményeként nyerhetünk?
Újrahasznosíthatóság: A tanulási egységek újrahasznosíthatóságának feltétele az, hogy azok függetlenek legyenek környezetüktől. A külső kapcsolatra vonatkozó utalásokat el kell távolítani belőle. Ennek eredményeként a különböző tanulási egységeket (LO - Learning Object) újabb kurzusok építőköveként tudjuk felhasználni.
Interoperábilitás: Amennyiben a tananyagelemek ugyanazon elvek szerint vannak leírva, s a megjelenítő réteg is azonos szabályok szerint értelmezi azt, lehetőség nyílik a különböző szervezetek, szolgáltatók közötti tananyagcserére. A cél az, hogy lehetőleg beavatkozás nélkül, vagy minimális módosítással átvehetőek/átadhatóak lehessenek a tananyagelemek.
Testre szabhatóság: Értelemszerűen egy ilyen rendszeren belül is nagyobb esélye van annak, hogy a tanuló pont a neki megfelelő tanulási egységekből építkező kurzust végezheti el. A tananyagelemek szabadon variálhatók egy ilyen rendszerben.
Költségmegtakarítás: Az egész fejlesztés egyik fő mozgatórugója, hogy a szabványosított rendszerekben a tananyagfejlesztés egyszerűbbé, s gyorsabbá válik. A más szolgáltatóktól átvet tananyagok adaptálása pedig minden eddiginél gyorsabban végbemehet. Az egész folyamat kevésbé erőforrásigényes. Piaci szférában a testreszabhatóságból kifolyólag potenciásan több "megrendelőt" tudnak kielégíteni.
Gyors, pontos kereshetőség: Az egyik legkényesebb kérdés, hogy vajon a felhasználó, a kurzusmenedzser megtalálja-e az adott tanuló számára szükséges tananyagelemet? A potenciális tanuló pont az őt érdeklő kurzusra, tananyagelemre bukkan-e? A kulcs a tananyagelemeket, kurzusokat, pontosan, érzékletesen leíró ún. meta-adatok. A jól átgondolt meta-adat rendszer segítségével, illetve az erre épülő keresőrendszerrel sebészi pontossággal meghatározhatóak a szükséges tananyagelemek köre, s a téves találatok csaknem kizárhatók.
Az új megközelítésnek mintegy kapóra jött az új leíró nyelv az XML. Az XML tökéletesen alkalmas mind a tananyagelemek meta-adatainak leírására, mind a struktúra, a tananyag-felhalmozás leírására.
Az XML nem pusztán a meta-adatok tárolására, a struktúra leírására alkalmas, hanem XML alapú adatbázist is építhetünk segítségével. Különböző kiegészítő szabványaival hatékonyan alkalmazható oktatási rendszerek megalkotására.
Az e-Learning rendszerek egyik jellemzője, hogy nagy mennyiségű tananyag (tananyagelem) található bennük. Ezt a nagy mennyiségű tananyagot megfelelő módon menedzselni kell. Ugyanakkor a másik alapvető kérdés a tanulói tevékenységek, eredmények nyomon követése.
Az adatbázis-alapú rendszerszervezés hozta a megoldást, létrejött az LMS (Learning Management System). Egyedül az LMS-rendszerek működésére léteznek szabványok és ajánlások, s ezek rendszerbe illesztése biztosítja az átjárhatóságot.
Továbblépés az LCMS (Learning Content Management System), mely a tartalom menedzselésére szolgál. Bizonyos funkciókat átvesz az LMS feladatai közül is, de nem helyettesíti azt. A hatékony működéshez továbbra is szükség van egy LMS alkalmazásra. Az LCMS újítása az, hogy dinamikusan kezeli a tartalmat. Képes közvetlenül kezelni a különböző prioritású felhasználókat (tanuló, szerző, adminisztrátor, kurzusmenedzser). Az LCMS nem csupán kész kurzusokat tárol, hanem ezektől függetlenül az azokat építő tananyagelemeket, s egy szerkesztői felületet biztosít a meglévő kurzusok módosítására, illetve újak létrehozására. Az LCMS felfogható egy több-felhasználós tananyagfejlesztő rendszernek. Előnye egyértelmű a CMS - LMS párossal szemben, hiszen abban csak kész kurzusok állnak rendelkezésre. Az LCMS-ben valójában a kurzusok nem fizikailag tárolódnak, hanem csupán a struktúraleírás. Így adott esetben más-más kurzusok ugyanazt az LO-t használják.
Az LCMS rendszereknek van egy további jellemzőjük. Az előállított kurzusokat nemcsak a hagyományos e-Learning környezetben tudjuk felhasználni, hanem CD-ROM-ra, vagy DVD-ROM-ra írhatjuk, kinyomtathatjuk, elérhetjük PDA, vagy egyéb mobil eszközön, tehát igen széleskörű támogatást nyújt.
Mint látjuk, az e-Learning rendszer több alkalmazásból modulárisan építkező rendszer. A különböző alkalmazások egyfajta hálózatot alkotnak LON (Learning Objects Network). Egy ilyen hálózat működése nem más, mint a benne lévő elemek rendelkezésre bocsátása a felhasználók számára. A kulcs tehát a hozzáférhetőség biztosítása.
Feltétlenül szót kell ejtenünk a SCORM-ról (Sharable Content Object Reference Model = megosztható tartalmi objektumok hivatkozási modellje) amely olyan informatikai szabványok összessége, amelyek az elektronikus tanulási környezetek számára tartalmak manipulációját teszi lehetővé. A tanulási tartalom manipulálásán a tartalom előkeresését, átvételét, megosztását, újbóli felhasználását és átadását értjük. A SCORM azon tananyagfejlesztőknek készült, akik tanulási környezeteket és ezekhez eszközöket építenek, ill. fejlesztenek.

A SCORM alapgondolata a következő: a tanulási környezetek a tanulási tartalmakat oly módon kezelik, hogy mindig tudják, egy-egy tanuló hol tart az elsajátítás folyamatában. Ennek alapján a környezet azzal is tisztában van, hogy a tanulóknak adott ponton milyen irányban kell továbbhaladni ahhoz, hogy a tanulási célt (a legrövidebb úton, a leghatékonyabban stb.) elérje. A hagyományos weboldalak által biz­tosított navigálási lehetőségek az ismeretszerzés ilyen fokú vezérlésére nem képesek.
       
  Tananyag-támogatás, tutori rendszerek
    A használható technológiák részben leírt és a tervezetten használt médium egyrészt teljes mértékben alkalmas a bármilyen típusú tananyagrész hordozására (beleértve a teljesképernyős videókat és a nagyméretű szimulációkat is), másrészt kihasználva az internet adta lehetőségeket, módot ad a legteljesebb mértékű tutori támogatás megvalósítására.
A tananyagfejlesztés tervezési szakaszában (az oktatási szükséglet-analízisből származó információk alapján) eldöntendő, hogy milyen támogatást szánunk a hallgatóknak. Szélsőséges esetben ez a támogatás nem igényel emberi erőforrást, maga a tananyag felépítése és a beépített ún. értékelő modulok segítenek a hallgatói önellenőrzésben, de az esetek legnagyobb részében sokkal hatékonyabb a tutorok alkalmazása. A tutor az egyszerű eletronikus levelezéstől kezdve minden egyéb internetes kommunikációs technológiát felhasználhat a kapcsolattartásra, legyen az akár chat, vagy újabban webkamerás video-konferencia.
A távoktatásban a tutorra különleges feladat hárul, az esetek bizonyos részében nem csak ellenőrző tanári funkciókat kell ellátnia, hanem pszichológiai jellegű támogatást, segítséget is kell nyújtani a hallgatóknak. A távoktatás körülményei merőben eltérnek a klasszikus tanulási helyzetektől, a hallgatóknak a tanulás közben nagy önállóságot kell tanúsítaniuk, ez sokuk számára megoldandó, ezért támogatást igénylő problémákat okozhat. Ezért nagyon fontos a tutorok kiválasztása és megfelelő felkészítése.

Következésképp a tutori rendszer kialakítása a tananyag-fejlesztéssel párhuzamos feladat, kezdve a tervezési szakasztól egészen a tananyag-tesztelésig, ez utóbbiban az első tutorok akár a fejlesztői team tagjaivá is válhatnak.
       
  A tervezett fejlesztés pilot-programja
    Az alábbiakban javaslatot teszünk egy pilot tananyag-fejlesztésre, amely eredményeként  kifejlesztünk egy minta-tananyagot, létrehozunk egy olyan sztenderd fejlesztői és felhasználói környezetet, amely bázisául szolgál majd valamennyi későbbi általunk, vagy bárki más által fejlesztendő tananyagnak, lerakjuk alapjait egy, a szakképzés céljait szolgáló strukturált tudásbázisnak. A fejlesztésbe bevont belsős és külsős munkatársakból választva kiképzünk egy szakértői team-et, amelyik a későbbiekben menedzselheti a teljes tananyagfejlesztési tevékenységet, lerakjuk az alapjait annak a tutori hálózatnak, amelyik képes lesz majd támogatni a több tízezres létszámú hallgatóságot.
       
  A technológia és a pilot-anyag kiválasztása
    Első lépésként elvégezzük a fentebb vázolt célkitűzéssel az oktatási szükséglet analízist, amelynek eredményeként létrejött tanulmány részletesen tájékoztat az alternatív lehetőségekről, bemutatja az egyes, használható keretrendszereket, és ajánlást tesz mind az LCMS rendszerre, mind a teljes tananyag-fejlesztési procedúrára.
A létrehozott projekt-vezető team, részleteiben megismerve az alternatívákat kiválasztja a fejlesztői és a hallgató környezetet, továbbá rögzíti azokat a konvenciókat és szabványokat, amelyeket a fejlesztés során követni akarnak.
A peremfeltételek rögzítése után kerül sor a pilotnak szánt tananyag tartalmának kiválasztására, amelynél figyelembe veendők az alábbiak:
    - a kiválasztott tananyag témája lehetőség szerint legyen sokakat érintő, több területen használható;
    - a megvalósított tananyag lehetőség szerint igényeljen videóanyag(ok) és szimuláció(k) készítését is;
    - a megvalósítás során lehetőség szerint valamennyi tervezési, fejlesztési és gyártási szituáció forduljon elő, figyelemmel arra, hogy ez a fejlesztés egyben a későbbi sorozatgyártás menedzsmentjét képezi ki;
    Az előzetes számítások szerint az oktatási szükséglet-analízis és a tananyag-kiválasztás mintegy 2 hónapos időtartamot igényel és mintegy 930eFt költségű.
       
  Tananyagfejlesztés, ütemezés és munkamegosztás
    Első lépésként a kiválasztott téma szakértői szakanyagot készítenek, ez tartalmazza az átadandó tartalmat és mindazon információkat, amelyek szükségesek a tananyag megtervezéséhez.
A szakanyag alapján készül el a tartalom-design és a forgatókönyv, továbbá elkészül az interakciótervezés, ezt követően a grafikai design és a tananyaghoz szükséges tutori rendszer terve.
Mindezek elkészülte után a projekt-vezető team ellenőrzi a megvalósítás részletes terveit és dönt az esetleges korrekciókról valamint a tényleges fejlesztés elindításáról.
A fent említett tervek egyben tartalmaznak egy munkamegosztást is, ez rögzíti a fejlesztés során követendő munkafázisokat és a részfeladatok felelőseit, úm.: tananyagírás, szimulációk, flash-animációk tervezése, a videoanyagok forgatókönyve, tesztek és gyakorlat tervezése, útvonal-tervezés, valamint mindezek programozása, az egyes tananyag-objektumok elkészítése és végül az említett objektumok elhelyezése a tananyag-adatbázisban és a kapcsolatok, útvonalak kialakítása.
A fejlesztéssel párhuzamosan ki kell alakítani a későbbi felhasználói környezetet, telepíteni kell azt a szervert, amely majd hordozza a tananyagot, ezt a kiválasztott szerverparkban kell telepíteni és meg kell határozni a hozzáférések engedélyezésének rendszerét, ki kell alakítani a hozzáférési hierarchiát.
Az említett szerverre telepített tananyag béta-verzióját az ugyancsak menet közben kiképzett tutorok tesztelik majd, és a tesztelés eredménye alapján készül el az a végleges verzió, amely már alkalmas arra, hogy publikálható legyen.
A fejlesztés alatt kialakított tutori és adminisztrációs rendszer viszi tovább az ügyeket, azaz foglalkozik a beiskolázásokkal, a hallgatók menedzselésével.
A fejlesztői team elkészíti az elvárt dokumentációkat, úm.: telepítési kézikönyv, tutori kézikönyv, a hallgatóknak szánt user's quide, esetleges munkafüzetek és digitális mellékletek (pl. DVD-anyagok lemeze, stb.).
Legvégül elkészül az a tanulmány, amely összefoglalja a fejlesztés valamennyi lépését és történésé, ez tartalmazza végül is azt a know-how-t, amely lehetővé teszi a későbbi tananyagfejlesztés "nagyüzemi" beindítását.

Kalkulációink szerint a tananyag-fejlesztés fent leírt munkálatainak költsége mintegy 11MFt nagyságú, ez tartalmazz az első 12 tutor kiképzésének költségeit is, viszont nem tartalmazza a jelenleg nem tervezhető nagyságú szerverparki telepítés (hardver és kölcsönzési) költségeit.